Ez a rész egy bevezető lesz, ahonnan megismerhetitek a főszereplőt.
Sziasztok! A nevem Dorottya Leighton Linett. December 31-én születtem, 1992-ben. Ikertestvérem, Henrietta Devonne 5 perccel idősebb nálam. Mindkettőnk haja szőke, szemünk szürke, amire, ha olyan szögben esik a fény, szokatlan, sárgás színben pompázik. Henrietta 3m centivel magasabb nálam, én 170 cm vagyok. Mindketten modellek vagyunk, a legnevesebb divattervezők esedeznek kegyeinkért nap, mint nap. Hírnevünket azonban valószínűleg szüleinknek köszönhetjük. Apánk, Robert Christensen Linett, kanadai származású színész, eddig 5-ször díjazták Oscarral, pedig még csak 45(!) éves. Anyánk, Annamária Babett Toth pedig a leghíresebb divattervezők egyike, 43 éves. Ő magyar származású, szóval félig én is az vagyok. Anya szülei Budapesten laknak, a magyar fővárosban. Sokszor járunk náluk, olyankor mindig nagyokat sétálunk a Duna-parton. A családunk egy gyönyörű, óriási, tóparti házban lakik Atlantában. Mit ne mondjak, van mit a tejbe aprítanunk, hiszen anya és apa is óriási összegeket keres, nap, mint nap. A családunk elég népes, hiszen Henriettán kívül még 4 testvérem van. Bence Andreas mindannyiunk közül a legidősebb, 23 éves. Ő kanada jéghoki válogatottjában játszik, már nem lakik nálunk, Vancouverbe költözött a menyasszonyával, Laurennel. Második legidősebb testvérem, Izabella Blake. 21 éves, színésznő. nagyon tehetséges, bármilyen szerepet el tud játszani. Már ő sem lakik velünk, Los Angelesba költözött a munkája miatt. Így már csak hatan lakunk a házban. Anya, apa, Heni, én, és a két fiatalabb testvérünk. Krisztián Alexander 13 éves, menő snowboardos. Korosztálya legjobbja, többszörös Világ-, és Észak-Amerika-bajnok. Döglenek utána a csajok, azonban neki egy gyönyörű lány, Heidi tetszik, akivel az ottawai junior világbajnokságon ismerkedett meg. Kishugunk, Blanka Cyrielle pedig olyan, mint egy kis hercegnő. Mindannyian elkényeztetjük, nincs olyan dolog, amit ne kapna meg. 5 éves, mindenki imádja. A legnagyobb álma, hogy balerina lesz, hiszen már 3 éves kora óta táncol. Nagyon ügyes. Szóval, így éldegélünk a házunkban, amit már inkább palotának lehetne nevezni, amiben a gyerekek birodalma a második szinten van. Az én szobám pont a folyosó legvégén helyezkedik el. Gyönyörű, olyan, mint egy álom. A színei halványlila, ezüst, fekete és fehér, és mindent virágminták borítanak. Tartozik hosszá egy külön fürdőszoba, és egy gardrób is. Óriási, a ruháim így is alig férnek el benne. Van ott minden, de a legbüszkébb mégis a cipőimre vagyok. Több mint 100 pár lapul szerény kis szekrényemben. A szobáról egy ajtó nyílik az erkélyemre. Itt van egy nagy kanapé, kisasztal, párnák, plédek mindenhol. Nagyon szeretek itt lenni. Egyszóval, mindenem megvan ami csak kell. Az életem azonban mégsem boldog, hiszen a szüleimet alig látom a munkájuk miatt.
Remélem tetszik! Holnap hozom az első részt.